Talán igen, talán nem

Ne legyen muszáj azt látni, amit mutogatnak

 

 

„honorific credit”

 

 

negyvenen

 

 

Kéz-műves fogpiszkálógyártó

Kezdjük Karl Marx bölcselkedésével. Mondom leegyszerűsítve. Egy kiló fogpiszkáló drágábban eladható, mint egy kiló tuskó. A kettő között a különbség a kéz-műves fogpiszkálófaragó munkájának bére. A bér több mint amennyibe kerül a fogpiszkálófaragó erejének fenntartása. El kell tartani a rászorultakat (gyermekeket, tanítókat, papokat, orvosokat, rendőröket. bölcselkedőket és sok mást, aki nem farag fogpiszkálót) és a kizsákmányolókat. Ha ezzel megvagyunk, akkor már nem lehet gond az ökonómia megértésével. Vannak még izgalmas részletek. Vegyük a föld- és a bánya-járadékot. Az átlagprofiton felüli járadék a csökkenő föld- vagy bánya-hozadék törvényéből vezethető le. Mind gyakrabban tapasztalható, hogy sokan abból indulnak ki, hogy nekik jár valami. Járadék, hiszen birtokol valamit, aminek csökkenhet a hozadéka, és az pótolhatatlan a fogpiszkálófaragó izzadságával. Ad még hozzá a méhek meséjét (Mandeville) és máris jobban érted a köz-gazdaságot, mint sokan, akik erről nyilvános helyeken beszélnek.

Az ökonómia megértetése csak felvezető mai írásomhoz. Kíváncsi vagyok a bölcselkedő-műhely járadékára. A kéz-műves (fennköltebben: manuális-faktúra) fogpiszkálófaragó most már érthető. Ennek megértéséből nem következik a bölcselkedő-műhely megértése. A bölcselkedő-műhely a rászorultak közé tartozik, akit a fogpiszkálófaragók tartanak el. Egy biztos: a bölcselkedő-műhelyek nem fognak eladható fogpiszkálót faragni, hiszen akkor ők nem bölcselkedők hanem fogpiszkálófaragók és nem kaphatnak a rászorultaknak szánt pénzből. Amikor Terry Winograd a Stanfordon és Herbert Simon a Carnegie Mellonon és Ulric Neisser valahol megalapozták a mesterséges intelligenciát, akkor ők rászorultak voltak bölcselkedő-műhelyeikben, és nem kézműves fogpiszkálófaragók akik profitot termeltek. Most, hogy a mesterséges intelligencia a fogpiszkálófaragó manuális-faktúrába került más a helyzet. Profitot kell csinálni a mesterséges intelligenciából, és annak egy részéből el kell(ene) tartani új bölcselkedő műhelyeket.

Az eddigi okoskodásomat sokan értik. Most jön az amit én sem értek. Létezhet-e bölcselkedő-műhely járadék? A bölcselkedők is ugyanolyan szűkös tartalékokkal bírnak, mint a föld? Csökkenő hozadék? Most már csak kérdőjelek jönnének.

Kinyitom Bourdieu könyvét a 85. oldalon. és ismét lefagyok, mint a bölcselkedő-műhely-mentes SW.

Ismét Boszniában

Bosnyák társszerzőmmel rátettük a pontot legújabb könyvemre. Ez lesz a huszadik könyvem. Az ötödik Boszniában kiadott. Társszerzőm azt mondta: nehéz olvasmány. Nemes egyszerűséggel rávágtam: akinek nehezére esik, az ne olvassa. Nem zártuk le ezzel a vitát. Végül megkérdeztem tőle, hogy ha nem harmadéveseknek, hanem elsőéveseknek tanítaná, akkor melyik előtudás kellene az olvasónak. Amig töprengett, próbáltam segíteni. Talán a költséghelyek fogalma a kettős könyvelésben, vagy talán a termelési tényezők határtermelékenysége az ökonómiából, vagy a faktoranalízis a kvantitatív módszerek közül. Egyik sem, de más sem – nyögte ki végül egykedvűen, de megvilágosodva. – Tudod kinek lesz nehéz? Annak, aki nem tanult meg olvasni.

Önkívületi állapot

Ha azt hiszed, hogy a csúcson vagy akkor onnan már csak lefelé van – szokták mondani a botcsinálta Óperencián túli pszichológusok és az őket majmoló Óperencián inneniek. Mi lenne, ha életünket nem úgy képzelnénk el, mint egy kétdimenziós teret ahol van fenn és lent. Sosem voltam fent! Tehát fentről mindig lenéztek rám. Nem is néztem fel az emberekre, akik lenéztek. Talán nem is néztek le, hiszen én sehol sem voltam. A sehol az nem lent van.

Ma a korcsmában egy diáknak megmutattam, a „Steve Ballmer - Dance Monkey Boy!” tanfilmet. Avagy miként lehet az önkívületi állapotba vinni az alattvalókat. Az alattvalók önkívületi állapota a felettvalókat is önkívületi állapotba tudja hozni. Azt is mondtam, hogy Taleb az csúcsra kívánkozóknak kitalált iskolákat színészképzésnek nevezi. Utána leálltam. A lefagyotttttt diák képtelen volt bármit is befogadni.

Ennek a másfélperces tananyagnak sok millió tanulója volt. Úgy saccolom, hogy mindegyik meggyőződött arról, hogy képtelen ilyen önkívületi állapotba hozni alattvalóit

BazoCast 19. rész: Tanítás 0.0

Semmi sem nehezebb, mint elkápráztatni a „takarítót“, aki a szútykos dolgaidat tisztába teszi! Megvan az a régi vicc, amikor a milliárdos találkozik az egykori számtantanárával? Ma már mindenből van 3.0, 4.0, és lesz ötpontnulla is, amivel valakit el lehet kápráztatni, valakit nem. Vannak akik abban hisznek, hogy kellene tanítás 0.0, avagy vissza a homo ludens-hez.

Beszélgetőtárs: Németh Charlie Andrást leginkább a világ sokrétű megismerése és különféle értelmezése érdekli. Élete során 7 országban élt, 14 oktatási intézmény padjában ült és útja a tolmácsolástól az üzleti életen át az IT-ig és a vadonban történő nyomolvasásig is elvitte ezidáig. Jelenleg egy stockholmi középiskolában tinédzserekkel birkózik naphosszat, gondolkodik a tudás és tanulás természetéről és az emberiség jövőjéről. Szeret emberekkel foglalkozni és segíteni nekik az útkeresésben.

Intró: Eisemann Mihály – Holdvilágos Éjszakán (részlet)
Előadó: Liszi Melinda és Nagy Róbert

BazoCast 17. rész: Jobb vagy rosszabb az okos

Nem mindegy, miként teszem fel a kérdést. Okos, vagy buta városban szeretnél élni? Okos, vagy buta faluban szeretnél élni? Okos, vagy buta vadonban szeretnél élni? Vannak más kombinációk is. Nem tudom és nem is akarom tudni hányan válaszolnak így, vagy úgy. Itt és most csak az érdekel, hogy miként értelmezed a kérdést. Az okos városban a lakosokat kielégíti, ha tudják, mikor indul a következő busz. Ha az okos Dalmát tengerparti faluban nincs buszjárat a falu egyik borpincéjétől a másik konobáig, akkor mitől okos az a falu? Talán egy buta faluban akarsz élni? Oda csak aludni járnál, amikor a konoba már zárva van.

Beszélgetőtárs: Fábián Zoltán számára a kerékpár az eltérő nézőpontok megismerését, a különböző szemléletek sokszor konfliktusokkal terhelt találkozását adja. Zoltán szerint a kerékpár az emberi erőt leghatékonyabban haladássá formáló eszköz, a kreativitás és a folyamatos fejlesztés a velejárója. Tele bukásokkal, kudarcokkal és zsákutcákkal. 40 éve aktívan bringázik. És persze a mozgást, a szabadságot, a kikapcsolódást és az egészséget is jelenti.

Intró: Eisemann Mihály – Holdvilágos Éjszakán (részlet)
Előadó: Liszi Melinda és Nagy Róbert

BazoCast 16. rész: Lehet séta közben is tanulni

Van-e bátorságunk a játékra alapozni a tudásgyarapodást? Van-e bátorságunk elhanyagolni a teljesítmény elvárását? Van-e bátorságunk a munkából kivonni a teljesítménykényszert? YouTube videók és audio podcast-ok lecserélhetik-e hivatalos tankönyveket? Az is lehet, hogy már a valóságban lecserélték és csak a vaskalapos bürokrata lelkű hagyományőrzők kapaszkodnak a múltba. Kétségtelen, hogy festeni és verset írni tudunk tankönyv nélkül is. Tudunk-e neurális hálót, vagy szennyvíztisztítót készíteni iskolai matek teljesítés nélkül? Talán igen? A videóról is úgy lehet tanulni, mint ahogy a görög filozófusok tanultak. Talán lehet séta közben is tanulni.

Beszélgetőtárs: Ilyés Gyula VI. Danos Judo és I. Danos Kempo mester. Edzőként 6 különböző sportágban készített fel versenyzőket világversenyekre eredményesen. Kettlebell sportban kétszeres Világbajnok, háromszoros Európabajnok, Judoban az EB-n III., a VB, pedig V. és VII. helyezést ért el. Jelenleg versenyedzőként. edzőként, és mentális tanácsadóként (sport-coach) tevékenykedik, és világversenyeken érmeket nyert.

Intró: Eisemann Mihály – Holdvilágos Éjszakán (részlet) 
Előadó: Liszi Melinda és Nagy Róbert

BazoCast 15. rész: Nem tudhatjuk, hogy jó lenne tudni

A kitűnő diáknak mindenből ötös van. Bármennyi előre meghatározott adatot gyűjtünk, ugyanazt tudjuk meg róla. Ha arra a furcsaságra használnánk az adatbázist, amire nem határoztunk meg előre az adatot, akkor talán valamit meg is tudhatnak. Azt megtudni, hogy a jó diák egyetlen tornacipő márkához hűséges már izgalmas. Tömören mondva: csak az lehet izgalmas, ami nem unalmas – amire eddig nem figyeltünk.

Beszélgetőtárs: Konkol Attila, a műszaki tudomány kandidátusa, digitalizációs és adatelemzési projektek, szervezetek vezetője. Kezdetben alkalmazott fizikai kutatásokban, majd mobil távközlésben, az utóbbi időkben pedig geológusokkal, csillagászokkal együttműködve épít rendszereket, amelyekkel adat- és tény alapú döntéseket lehet támogatni.

Intró: Eisemann Mihály – Holdvilágos Éjszakán (részlet)
Előadó: Liszi Melinda és Nagy Róbert

BazoCast 14. rész: Tanárok, akik nem tanítók

A művészek, tanárok, orvosok, edzők munkáját nem ellenőrizni kell, hanem nem szabad odaengedni bárkit. A nevelő tanár, vagy az edző, vagy a gyermekorvos tudása muszáj, hogy mester szinten legyen. Később már akár lehetnek szakértő szintű tanárok, akik nem tanítók. Az se baj, hogyha valakit végigkísérnek a mesterek és az se baj, ha valaki nem válik mesterré. A sportban és a művészetben igazán látványos a mestermunka.

Beszélgetőtárs: Felföldy Sándor  MBA, korábbi magyar bajnok párbajtőrvívó, aki több mint 25 év értékesítési - és cégvezetői tapasztalattal rendelkezik, többször felépített - átalakított szervezeteket, képezte a dolgozókat, valamint oktatott felsőoktatási intézményekben.

Intró: Eisemann Mihály – Holdvilágos Éjszakán (részlet)
Előadó: Liszi Melinda és Nagy Róbert