Ha azt hiszed, hogy a csúcson vagy akkor onnan már csak lefelé van – szokták mondani a botcsinálta Óperencián túli pszichológusok és az őket majmoló Óperencián inneniek. Mi lenne, ha életünket nem úgy képzelnénk el, mint egy kétdimenziós teret ahol van fenn és lent. Sosem voltam fent! Tehát fentről mindig lenéztek rám. Nem is néztem fel az emberekre, akik lenéztek. Talán nem is néztek le, hiszen én sehol sem voltam. A sehol az nem lent van.
Ma a korcsmában egy diáknak megmutattam, a „Steve Ballmer - Dance Monkey Boy!” tanfilmet. Avagy miként lehet az önkívületi állapotba vinni az alattvalókat. Az alattvalók önkívületi állapota a felettvalókat is önkívületi állapotba tudja hozni. Azt is mondtam, hogy Taleb az csúcsra kívánkozóknak kitalált iskolákat színészképzésnek nevezi. Utána leálltam. A lefagyotttttt diák képtelen volt bármit is befogadni.
Ennek a másfélperces tananyagnak sok millió tanulója volt. Úgy saccolom, hogy mindegyik meggyőződött arról, hogy képtelen ilyen önkívületi állapotba hozni alattvalóit
