Elfelejtettem levelet írni Jézuskának, és nem is hozott semmit karácsonyra. Írok neki most, talán jövőre megkapom.
Kedves Jézuska,
Ebben az évben rosszul teljesítettem a fura elvárásokat, de remélem jövőre lesznek teljesíthetők.
Kérek tőled repülőjegyet, két éjszakára szobát, zsebpénzt, és egy múzeum belépőjegyet. Elmennék Párizsba megnézni a pipacsmező képet.
Köszönöm
Zolibá’
P.S.
Te Jézuska, hozzál nekem mindenből kettőt. Sosem tudni, hátha még valaki ugyanezt szeretné jövő karácsonyra.
Már nem tudom, milyen nevet adtak a bürokraták a rajz órának a hatvanas években. Nem is fontos. Gyakran néggyel kevesebbet kaptam a maximumnál rajzból. Engem a festmények bámulása és nem készítése érdekelt. A tantó-né meg állandóan velem akarta megcsináltatni azt, amit már Pizarro megcsinált. Szegény tantó-né nem tudta, hogy a pipacsmező már elég jól le van festve. Nem akarok mindenben teljesíteni, de akarok valamiben teljesíteni, és bámulni a profi teljesítményeket, abban amiben én képtelen vagyok.
„Kicselezte az egyik kapust és nem mondták meg neki, hogy másik nincsen” (Hofi) Nos, a hozzánemértők mindig túl akarnak teljesíteni. Meg kellene nekik mondani, hogy mindenki mást tud (teljesíteni).
