A cirkusz és főleg a vándor cirkusz szokta hirdetni magát a "világszám" címkével. Van egy világszám: A "van másik", amiben benne volt minden amit a cirkusz tud nyújtani. 1964-ben Charles Chaplin is megnézte és megdícsérte. Voltak más világszámmal felcímkézett dolgok mint például az elefánt amely borotvál. Ez is nagy siker sok évtizede, de nem az felel meg az én izlésemnek. Két évvel ezelőtt Moszkvában a cirkuszban láttam csodás mutatványokat, de a bohócok csapnivalók voltak.
A "van másik" világszám pótolhatatlan a humormentes korszakokban. Rengeteg előadásomon kivertem a biztosítékot amikor a "pótolhatatlan ember" hítemet hangoztattam. Hiába mondtam: a pótolható és a cserélhető nem ugyanaz. A jó bohóc pótolhatatlan, de lecserélhető rossz bohócra, vagy jó állatidomárra.
Van másik ami lecseréli azt amit elvesznek a bohóctól, de nincs másik ha elveszik a bohócot.
