Érzem, hogy nem tartozom se a balett táncosok, sem a műfajt kedvelők közösségébe. Az amerikai focit harminc évvel ezelőtt néztem élőben, de sosem hozott izgalomba a Super bowl. Nem irigykedem azokra, akiknek élmény Super bowl. Fél évvel ezelőtt, a taxiból láttam a Louisiana/Mercedes-Benz Superdome stadiont. Impozáns, de nem vonzó. Iskolás koromban, aprópénzt kerestem azoktól a diáktársaimtól, akik vergődtek Marx Tőkéjének megértésével. Értettem, de sosem tartoztam a köz-gazdaság-tan kedvelők közösségébe A Super bowl, a balett és Marx is kíváncsiságom határain túl van.
Van, aki a győri balett előadásán, vagy egy győri bölcselkedő esten is úgy viselkedik, mint a stadionban.
Most a másik feléről nézem azokat, akiknek "idegen Marx” (olvasd bölcselkedés). –Nem adhatom fel – mondják a közösséget tévesztő diákok. Mindegy, hogy kíváncsiságuk és/vagy izlésük határain túl van valami. Mindegy nekik, hogy ők is és a bölcselkedő közösség is vergődnek. A bölcselkedést kedvelő közösségnek is mindegy, hiszen nem okádja ki azokat, akik ordibálnak, mint a Louisiana/Mercedes-Benz Superdome stadionban. Van, aki nem tanulta meg, és nem is akarja az új közösség normáit. Siralmas.
P.S:
Inkább néha becsapjanak, mint előre mindenkiben a szánalomré méltót lássam.