Néhány sportágban létezik a passzív játékért járó büntetés. Más a véleményem. Ha az ellenfél aktív, akkor vegye el tőle a labdát, vagy valami mást csináljon vele. Ha képtelen az ellenfél elvenni a labdát akkora az nem is olyan igazi passzív játék. Voltak idők amikor mindössze néhány kézfogásra voltam a szabályalkotóktól, de esélyem sem volt megsemmisíteni a szabályt.
Rod Laver wimbledoni sikerei óta megnézem a nagy versenyek döntőit. Tegnap Đoković-nak drukkoltam. Nem tűnt sima győzelemnek, de az volt. A meccs bármely pillanatában fogadtam volna rá. Még abban a pillanatban is, amikor megpaskolta a bíró cipőjét. Tudtam, hogy profi és néhány beszólás után visszatér a játékba. Az is látszott, hogy a bíró sz@rban van, és igyekszik hibáját nem hibával tetőzni. Đoković egy másodperccel tovább öszpontosított egy nyitásnál, a nem ide való bíró meg befujt...
Ez az, amikor az se jó, hogy a bíróra bízzák a passzív játék fogalmát, de az se a precízen megírják.
Az szomorít, hogy az élet más területén az emberek nem látják be, hogy vannak szabályok, amit néha nem kell betartani.
