Megadtam még egy esélyt a nagy adatbázisokról írt könyv szerzőjének és tovább olvasgattam. Nem létezik, hogy az adatbűvölők használhatatlanok. Reménykedtem, de hiába...
Most már az is tudom, hogy Karl Popper tévedett, amikor kijelentette, hogy baj van Freud elképzeléseivel. Erre az adatbűvölő a következő „okoskodással” jött rá: Ha a férfi álmában banánt, uborkát vagy virslit rak a saját szájába, akkor nem kell azonnal a saját nemi identitását kétségbe vonni. A nagy adatbázisból kiderül, hogy a banán a második, az uborka a hetedik leggyakrabban nappal fogyasztott valami... Tehát igazolt, hogy a férfi éjjel azért álmodik banánról a szájában, mert szeret banánt enni.
Arra az új tudásomra sem tudok büszke lenni, hogy hányan kívánják meg saját anyjukat. De arra, se hogy a szülőket csak fiúgyermekük tehetsége érdekli. Sőt azzal sem fogok tündökölni, hogy tudom: a tizenévesek isznak, a huszonévesek dolgoznak, a harmincasok meg imádkoznak.
Remélem, hogy többet erről a könyvről nem írok.
