Ezen a napon elkezdtem dolgozni. Legyünk precízek: dolgozni havi fixért. Hétszer mentem csodálatos munkára és havi fixre. Háromszor főnököt hagytam ott. Nem teljesen úgy volt ahogy Herzberg mondta: az ember munkára megy és főnököt hagy ott.
Túléltem egy forradalmat: nem fogunk tanítani, hanem instruktorok leszünk, akik felkészítik a diákokat a vizsgára, és nem fogunk könyveket írni, hanem megmérjük a már megmért mérhetetlent és sokezredszer publikáljuk amit mások mondtak. Túléltem egy reformot: Nem lehet a vállaltok döntéshozóinak friss tudást bekiabálni, hiszen eltűntek a döntéshozók. Túléltem egy alulról jövő változást: Inasom kigúnyolta a tőlem tanultakat. Lesz új forradalom, új reform, és új alulról jövő is. Mindegy, hogy milyen lesz, csak ne tiltsa, a kíváncsiságomat, alázatomat, és méltóságomat. Most azon töprengek, hogy mi legyen a munka-bakancslistámon. Nézzük a listát:
- Nem akarok többet főnököt otthagyni!
És vége a listának!
P.S. 1
„Hogyha kinyitom a szemem, akkor kinyílik a szám, amit látok, arról szólhatok csak, ne haragudj rám.”- énekli Zorán
P.S. 2 "Voltam én már jöttment, mindenféle szerzet/Az egyik jelző megsebzett, a másik örömet szerzett"- énekli Zorán
