Amikor Mintzbergnek beültem egy előadására, úgy maradtam. Hihetetlen volt, hogy ez a világ megérthető és egyszerűen magyarázható. Utána egyszer beültem March előadására, és azt mondtam, jobb, mint Mintzberg. Utána egyszer beültem Taleb előadására, és azt mondtam, hogy ez jobb, mint Mintzberg és March együtt. Végül több mint húsz órát hallgattam Iwait, néhányszor vacsoráztam is vele. és meggyőződtem, hogy utcahosszal veri az első hármat. Most másként látom! Kezemben Mintzberg új könyve, és most már biztos, hogy Mintzberg és senki más.
Ne olvasd el a könyvet, javaslom valamikori diákjaimnak, hiszen utána megbánod, hogy mi mindent olvastál előtte hiába! Azoknak akik írtak már valamit - kiszabadult tollukból a methodology szó - nagyon rosszat tenne a könyv olvasása. Mintzbergnek nincs szamárvezetője - Ő gondolkodik. Attól, hogy a lényegtelen dolgokról firkálók elolvassák, kevésbé félek, hiszen nekik tiltva van könyveket olvasni.
Talán ezzel a két képpel elégé elrettentővé teszem a valóság egyszerűségét.
