Tanítok! Ebben hiszek és ezt tudom csinálni. Sem tojásrántottát sem űrhajót nem tudok csinálni.
Az utóbbi három napban, a sors úgy akarta, vagy azok akikkel beszélgettem, hogy a tanító mesterségről dumáljunk. Honnan a kényszer az emberekben, hogy tagadják ezt a mesterséget?
Talán a sporttal hasonlítva sikerül, kidomborítani a szőnyeg alá söpört tévedéseket. A Homo Academicus-ból mindenáron öttusázót akarnak csinálni a tiszt(ség)viselők. Semmiben se legyen olyan jó, mint akik életüket tették rá egy sportágra, egy kicsit legyen felfedező, egy kicsit kísérletező (megalkudott összefüggéseket újra igazoló), egy kicsit legyen celeb, egy kicsit pénz-gyűjtő (pályázatnyerő), és ha az ötödik ág a tanítás nem nagyon megy akkor is lehet öttusa bajnok, hiszen az minden Homo Academicus-nak a leggyengébb ága. Sehogy sem engedik meg, hogy kitűnjön a futásból.