Néha bekukucskálok a kibernetika, a tudományfilozófia, a mesterséges intelligencia és a kognitív pszichológia ketreceibe. Amit lát(hat)ok azt beépítettem a döntéstan tanításba és a Doctus KBS-be. Többször nekirugaszkodtam írni is róla. Több mintegy évtizeddel ezelőtt, Darab Tamás írt egy elég jó könyvet, és azt ajánlgattam diákjaimnak. Néhány éve ismét elhatároztam, hogy írok valami frissebbet, de mindig akadt valami más kihívás, vagy senki sem volt hajlandó bevállalni a kiadást. Három éve, hogy Nick Carr megírta a „The glass cage” című könyvét, aminek horvát fordítását most lapozgatom. Úgy sejtem, hogy nemsokára a magyar fordítás is az asztalomon lesz. Carr első könyvét is gyorsabban fordították le a Horvátok. Ismét lekéstem a vonatot, és nem kell megírnom A mankó filozófiáját.
„Aki tud valamit a mankók (segédeszközök) érvényességi tartományáról a döntés-előkészítésben az nem tud írni. Aki tud írni az meg nem tud semmit a mankók érvényességi tartományáról döntés-előkészítésben.” – írtam fel egy kolozsvári előadásom bemutatójára. Látom, hogy Nick Carr a kevés kivételek közé tartozik. Érdekes dolgokat ír a mesterséges intelligencia, a kognitív pszichológia, és a szótlan tudás (Tacit Knowing) koherenciájáról.
A könyv ugyanazt a példát feszegeti, amit én is piszkálgattam az MBA iskolákban. Az ember elég jól beméri a másik autók távolságát és gyorsaságát anélkül, hogy le tudni írni a kognitív folyamatot. Nick már említi a Google autót, amely ezt meg tudja csinálni. Szintén megpiszkálja a „Watson”-t ami másként működik mint az emberi elme, és talán „jobb eredményeket” is elérhet.
„Today’s computer scientists are taking a very different approach to artificial intelligence that’s at once less ambitious and more effective. The goal is no longer to replicate the process of human thought—that’s still beyond our ken—but rather to replicate its results. These scientists look at a particular product of the mind—a hiring decision, say, or an answer to a trivia question—and then program a computer to accomplish the same result in its own mindless way. The workings of Watson’s circuits bear little resemblance to the workings of the mind of a person playing Jeopardy!, but Watson can still post a higher score.” (Carr, 2014: 120)
"The research indicates that while decision-support software can help novice analysts make better judgments in the short run, it can also make them mentally lazy. By diminishing the intensity of their thinking, the software retards their ability to encode information in memory, which makes them less likely to develop the rich tacit knowledge essential to true expertise" (Carr 2014:85)
In 2013, a reporter from the Observer newspaper in London interviewed Singhal about the many improvements that have been made to Google’s search engine over the years. “Presumably,” the journalist remarked, “we have got more precise in our search terms the more we have used Google.” Singhal sighed and, “somewhat wearily,” corrected the reporter: “ ‘Actually, it works the other way. The more accurate the machine gets, the lazier the questions become. (Carr 2014: 86)
