csak a szűket értelmes mélyíteni

Tegnap délután a tudóskávézóban tudós kollegámmal tudóskodtunk. – Egyezek is veled meg nem is –mondta kollegám. A vita onnan indult, hogy mikor kell a doktorandusznak lenyomni a torkán a „kutatási módszert”.

Minden doktorandusz egy homályos probléma – tudáshiány – felvázolásával indul. A felvázolt problématerületet egy, de inkább két évig szűkíti. A szűkítés nem más, mint a tudásháttér tanulmányozása. Ez a tanul(mányoz)ás abból áll, hogy néhány diszciplína elérhető tudásai nyomán szűkíti a kezdetkor felvázolt problématerületet. Amikor már a problématerület olyan szűk, hogy csak tudáshiányt tartalmaz, vagyis kitakarította az álproblémákat, akkor érdemes elkezdeni a puhatolódzást a megoldásra. Meg kell tanulni a tudományfilozófiából „Minden problémában benne van a megoldás, és ez fordítva is érvényes, minden megoldásban egy kicsit benne van egy új probléma is” (Karl Popper)

 Vegyünk egy példát. Ha valaki elindult a vállalati innováció (P₀) szerepének problémájával, akkor a következő történhet:

• Tanul(mányoz) valamit a romboló innovációról (C. Christensen) és az élményalapú innovációról (C.K Prahalad) és ebből születik meg a P₁ ami szűkebb mint a P₀ volt. Ez után már azt is sejti, hogy ezen a területen melyik folyóiratból hasznos néhány hivatkozást gyüjteni
• Tanul(mányoz) valamit a káoszról (J. Gleick) és a komplexitásról (S. Kauffman) és ebből születik meg a P₂ ami szűkebb mint a P₁ volt. Ez után már azt is sejti, hogy ezen a területen melyik folyóiratból hasznos néhány hivatkozást gyüjteni
• Tanul(mányoz) valamit gyors gondolkodásról (D. Kahneman) és a takarékoskodó heurisztikáról (G. Gigerenzer) és ebből születik meg a P₃ ami szűkebb mint a P₄ volt. Ez után már azt is sejti, hogy ezen a területen melyik folyóiratból hasznos néhány hivatkozást gyüjteni
• Tanul(mányoz) valamit a kudarctűrésről a különböző kultúrákban (A. Appadurai) és a miliőről ahol lehetetlen újítani (R. Konstantinović),és ebből születik meg a P₄ ami szűkebb, mint a P₃ volt. Ez után már azt is sejti, hogy ezen a területen melyik folyóiratból hasznos néhány hivatkozást gyüjteni

Itt a mentor szerepet vált, vagy átadja helyét másnak, hiszen a doktorandusz megoldásának most már az érvényeségi tartományát keresi. Ezeknek a vizsgálatára kell majd a kutatás (research) és annak valamilyen elfogadható módszere. Talán a P₄ már elég sszűk ahhoz, hogy elinduljon a puhatolódzó megoldáskeresés – az új mély tudás meghatározása, ami természetesen, egy Anti-dogmatikus világban sejteti az új problémát, amivel majd máshol és máskor értelmes foglalkozni.

Talán ma este is vitatkozhatok erről a praxissal?