Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy csirkevágóhíd. Specializálták a melósokat a jobb csirkeszárny levágására. – Nem unalmas ez így – kérdeztem. Néha áttesszük őket a bal csirkeszárny levágására – mondta a csarnokmester (bocsánat: operation manager).
Beszélgettem egykori diákommal, aki kivándorolt, és egy ottani vállalat melósainak a lelkével foglalkozik (bocsánat: chief of human development officer). A programok amiket csinál, az utóbbi tíz évben annyit változtak, mint a csirkeszárny vagdalás.
– Nem unalmas ez így, …és mi leszel, ha nagy leszel – kérdeztem.
– Vagyunk tizennégyen a HR csoportban, és talán egy lehet a Chief Human resource Officer, de lehet hogy nem.
– …és mi leszel, ha megunod, vagy nagy CHO leszel – kérdeztem.
– Nem gondolod komolyan, hogy CEO lehetek – válaszolta keservesen.
Talán kevesebbet kellen hülyíteni az embereket az állandó fejlődéssel. Hiszen a csirkének két szárnya van. A vállaltban viszont csak egy CEO van.
