Thomas Kuhn nyomán a normál időszakban tolonganak a szakácskönyv (textbook) típusú jólstrukturált folyamatleírások.
A döntéstannak nem lehetnek szakácskönyvei. It még nagyon sokat kell bölcselkedni, és talán nem is az lesz a vége, hogy tudománnyá (rigorous science) válik.
„Egyetlen tudomány sem vizsgálja a létezőt, hanem kiszakítja a létező egy részét, Így tesznek például a matematikai tudományok" (Arisztotelész Metaphüszika).
A döntések valóságának, talán csak úgy tudunk segíteni, ha finomítjuk a tudásrendezést (knowledge representation). Ha a gondolkodó kiszabadul saját diszciplínájának fogságából, és nem kerül, a tudományoskodás rabságába akkor talán képes lesz megismerni a döntéshozó tudását.