Talán igen, talán nem

sokat töröltem

Könyvírás közben, gyakran megtörténik, hogy, törlök, írok, törlök. Az ilyen botladozásaim mindig törléssel végződnek. Tilos a diákoknak fölösleges dolgokkal terhelni. Kitöröltem háromoldalnyi szöveget, ami „a kicsi szép és jó” hangulatkeltés szüleménye volt. A bolhákat a berlini falon innen harminc évvel ezelőtt maszeknak nevezték. Olcsón vettek, és drágábban adtak el. Úgy szoktam mondani, hogy a kicsik nem kisebbek a nagyoknál, hanem mások. A kicsiknek nem  a gyerekkori álma valósult meg, egyikük sem játszott kiskereskedőt a gyerekszobában. A gyerekkori álmok inkább táncdalénekes, TV-bemondó vagy autóversenyző, mintsem szabad coach voltak. 

Miben van a coach vállalkozása? Túl egyszerű megválaszolni, de túl nehéz elfogadtatni. A rend-kívüli tudásod bekiabálása után vagy visszahívnak, vagy nem. Ha a tudáshátteredben mások már sokszor eladott tudása van, akkor úgy jársz, mint mikor a lóversenyen te is, és mindenki más a favoritra tesz. Keveset kapsz érte.

Kevés félremagyarázottabb szót láttam az utóbbi tizenöt évben, mint a vállalkozás fogalmát. A kisvállalkozó az egy-két személyes kiscég lett – hát legyen. De a gyárat is hajlamosak így nevezni. A nyelv alakulása természetes folyamat, és falra hányt borsó lenne ezt megfékezni. A gond csak ott van, hogy akkor hogyan nevezzük azt a vállalkozást, amelynek az a lényege, hogy valaki hazaradírozik, de legalábbis óriási kockázatot vállal. A kockázatvállalás a „mit csinálni”-ban van. A nagyzási hóbortnak sok új szabadúszó esik áldozatul, „még azelőtt bérelnek irodát és alkalmaznak titkárnőt, hogy rátaláltak volna az első ügyfeleikre… az első vásárlókat ajánlások és szájpropaganda útján kell megnyerni.” (Handy, 2016:61)

Nem elégülnek ki a sekély tudással

Elkezdtem a bekiabálás művészetének (coaching) tanítását a Testnevelési Egyetemen. Az első kilencven percből néhány percet arra szántam, hogy megmutassam mi az, ami nem fér bele a huszonnégy óra tanításba. Valahol a második negyvenöt perc kezdetén kaptam két kérdést a diákoktól abból, ami nem fér bele a huszonnégy óra tanításba. Válaszoltam a kérdésekre öt-öt percben. Nem, lepet meg, hogy mi érdekli a fiatalokat. Hiszem, hogy sokakat meglepet volna. Az etika legmélyebb filozófia kérdései izgatták őket. Minden híreszteléssel ellentétben, ezek a fiatalok nem elégülnek ki a sekély tudással.

Visszahoztam hosszútávú-memóriámból néhány Umberto Eco, és Robert Pirsig gondolatot. Kár hogy a régi görög filozófiából nem készültem. Igenis a fiatalokat érdekli a mély tudás.

Sejtik a diákok, hogy tévhitek azok amiket a Homo-Economicus"-ról és a "Homo-Calculus"-ról tanítanak. Talán be kellen nekik csempészni  "A jó és a rossz közgazdaságtana - A Gilgames-eposztól a Wall Streetig" című könyvet. Nem sok esélyt látok rá. A kilencvenes évek elején megérkeztek a „used book” címkével ellátott könyvek, és így ingyen mindenki olvashatott az akkor már avítt tanításokról. Mondogattam is, a régi bölcsességet: ingyen sajt csak az egérfogóban van. Nem mondhatjuk, hogy Sedláček sok nyelvre lefordított könyvének gyenge a piacolása. Sőt! De még így sincs befogadási hajlandóság az angol nyelvterületen. Beszéltem Amerikában és az Egyesült Királyságban közgazdaságtant tanító kollégákkal, és kiderült, hogy nem is hallottak róla. Csúszós pálya ez a „Bezzeg Amerikában!”. 

Fölösleges izgulni

„Lehet kis-ember, lehet nagy-vezér, / alkot s rombol, de igazán nem él /s csak akkor él – vagy tán csak élni látszik – /ha nők szeméből rá élet sugárzik.” (Weöres Sándor)

Nem kellett nagyon izgulni a két nő hat aranyáért. Simán elvitték. Ma éjjel izgultam a női röplabda döntőn. Hiába! Nem azok vitték el az aranyat, akikért izgultam.

Internet Hungary 2016

Szeptember 28-án reggel Síófokon azzal fogom kezdeni, hogy:  Apám nagynénikéje 1970-ben színes fotókat küldött Amerikából, akkor hallottam először a „Bezzeg Amerikában”.

A kilencvenes évek elején valakinek a nagynénikéje, a hatvanas években kiadott, használt könyveket küldött az itteni egyetemeknek. Volt aki akkor is azt mondta: Bezzeg Amerikában.

biciklisek

Egy taxisofőr panaszkodott, hogy a biciklizők nem ismerik a KRESZ-t. – és, sokan a biciklizés fortélyait sem – tettem hozzá. Talán érdemes lenne vizsgáztatni a biciklizőket megállásból és akadályok kikerüléséből is. Láttam már néhány biciklizőt, aki meg akart állni, de olyan ügyetlen volt, hogy nem sikerült neki ez a művelet, és ez gyorsaság független.

Van aki, tud biciklizni. Van, aki tud bablevest főzni. Van, aki tud vizsgáztatni. Ez mindegyiknél tehetség+tanulás. Egyik nem helyettesítheti a másikat. Vannak kevésbé tehetségesek valamire, és azoknak többet kell tanulni/gyakorolni. és vannak olyanok, akik tehetségesebbek és kevesebbet kell tanulni/gyakorolni. A tehetség veleszületett, de a tudás nem.

A re-formok nem szólnak a tanulásról, hanem a „számonkérésről és a követelményrendszerről” (Bruner 2004:110). Tanuljanak, hogy minél jobb eredményt érjenek el. A tanári szakmában vannak próbálkozások, hogy a vizsgáztatást – az egyetlen dolgot, amire kitüntetett figyelem hárul – a gép végezze el. A tesztkérdések helyes vagy helytelen válaszaira pontokat lehet kapni, amit a gép is össze tud adni. Van egy kérdésem: Lehet tanár az, aki nem tudja megkülönböztetni – pontozás nélkül – az ostoba (aki tudja a KRESZ-t), és az okos diákot (aki meg tud állni amikor akar)?

állatmesék avagy édes anyanyelvünk

A tudományokban elméletet gyártók gyakran kecsegtetik – második nyelvüket – filozófia tudásukat. A puha diszciplínák fogalmi keret gyártói gyakran kecsegtetik – második nyelvüket – fizika és/vagy biológia tudásukat.

„Ez a könyv viszont már olyan volt, mint egy fizika könyv: szinte minden második oldalon ott terpeszkedett egy grafikon, egyenlet vagy táblázat.  Sehol egy kétely, sehol egy etikai-gazdasági vita.  Minden tiszta és világos: íme, a mechanikus gépezet, a Közgazdaságtan” – írja Sedláček.

A puha diszciplínákon gondolkodóktól  elvárható, hogy legyen egy első nyelve és egy második nyelve. Itt és most engem inkább az nyaggaszt, hogy a puha diszciplínások második nyelve mellett, mennyi első nyelvtudás kell. Magyarán, hogy a puha diszciplínák művelőiben mennyi Ezopusz és Szophoklész kell, hogy legyen? Az állatmesék ismerete nélkül, hiányos minden elképzelés fogalmi kerete. 

Huszonöt évvel ezelőtt fiaim nehezen fogadták be, hogy addig WC-be jártak, ezután WC-re fognak járni. Azt is megtanulták, hogy van némi különbség a szarka és a szarocska között. Én sem boldogultam azokkal akik az üzletelésben nem tudtak megbirkózni a vállalat és a vállalkozás, vagy a vezetés és az irányítás közötti drasztikus különbségekkel.

Aludtál már 15 GBP/éjszaka Londonban vagy Párizsban?

Néhány ezer szállodai éjszaka után van némi tapasztalatom a szobafoglalásról. Sejtem, hogy száz dollár/euró/font alatt nincs, felette meg nem tud többet a szoba. Van minden, ami kell: tisztaszoba, jó reggeli és néhány perc sétára étterem ahol a vacsora tizenhat dollár/euró/font a sör négy dollár/euró/font. Nincsenek kivételek. Nincsenek akciók. Nincsenek törzsvásárlói engedmények. Vagyis a végösszeg mindig annyi.

Nos, coach-okkal is így van: óránként száz dollár/euró/font alatt nincs, felette meg nem tud többet.

Aludtál már 15 GBP/éjszaka Londonban?