Úgy emlékszem, talán úgy is volt, hogy először, ötvenöt évvel ezelőtt egy ljubljanai vendéglőben szolgált ki a pincér egy pohár sörrel. Akkor majdnem mindenki dohányzott, és állatot csak a tányéron láttunk. Ma fordítva van. Senki sem dohányzik, és minden asztal alá jut egy állat.
Nincs nekem elég eszem ahhoz, hogy megértsem. Ha a bejáratra ki van írva és rajzolva, hogy dohányozni és állatot behozni tilos, akkor hogy kerül be annyi élő állat.
Ha mindenki a törvények felét tiszteli, akkor hogy nincs néhány dohányosüldöző és néhány állatüldöző. Furcsa ez a szabadság: megválaszthatjuk, hogy melyik törvényt fogadjuk el és melyiket nem.