Harcoljatok, harcoljatok – ordibálta egy iskola csapat edzője a gyerekeknek. Mit is kiabálhat be valaki? Azt, amit tud. El sem tudom Képzelni, hogy Bogdan Tanjević kérdezne valamit. Ő csak kiabál. Azt, amit tud. Ha az eredményeit nézem, akkor mondhatom: sok mindent tud.
Limában az un-konferencián egy amerikai kollega azt kérte, hogy cseréljünk coachokat. Nekem van néhány bekiabálós coach. Azt kiabálhatunk be, ami van. A konkurenciámnak vannak olyanok akiknek semmi bekiabálni valójuk sincs – ők kérdeznek. És neked mi van? Nekem, csak kérdező coach van – mondta kicsit szégyenkezve.
Nézegetem a 2007-ben írt Profi coach című könyvemet. Láttam, hogy az nem TE diákoknak lett írva. Azt ígértem, hogy a most huszonnégy órát mesélek:
- a coach identitása: szabadúszó bolha élet
- a coach puhatolódzása: szükséges tudás és a guruk tudása
- a coachee identitása: karaokekedvelő és új alkimista
- a coachee tudása: összkép és intuíció
- informális tanulás a coaching folyamatban: tanácsadó ipar és tudásmegosztás
- a döntési dilemma vizsgálata a coaching folyamatban: „fekete hattyú” és „hosszú farok”