„Galilei és Newton működésével a fizika sikerei minden várakozást felülmúltak, s így messze maga mögé utasította a többi diszciplínát. Mióta feltűnt Pasteur – a biológia Galileije –, a biológia is csaknem ugyanilyen sikeres.” ( Popper, K. 1989: 27)
Az üzletelés vizsgálatának még nincs Galileije, remélem, hogy nem is lesz. Ha lenne valaki, aki az üzletelést tudománnyá tudná alakítani, akkor az már nem az lenne. Nem értem: ha valaki az egy diszciplínában hisz, akkor talán mégsem Porter 1980’ vesenystratégiája, vagy annak félremagyarázott változata a nyerő?
„A klasszikus tudomány először a lineáris vagy egyirányú kauzalitással foglalkozott, vagyis egy okkal, amelyre egy okozat következik. Egy biológiai kísérlet szokásos menete például így fest: egy változót variálunk (mondjuk a hőmérséklet változtatásával, egy gyógyszer beadásával, stb.), és megnézzük, mi sül ki belőle.”(Bertalanffy, L. 1997: 63)
Nézem, látom, de nem hiszek a szememnek. Kialakulóban lévő diszciplínák (hálózatok, ökológia,…) fogalmi hálójában menny 80’ Porter van. Ha már mono-diszciplináris vagy, akkor legyél biológus. Senge „A változás tánca” c. könyvében olvastam: Ahhoz, hogy megértsük a változás folyamatát, úgy kell gondolkodnunk, mint egy biológus és nem úgy, mint egy vezető.
Gyakran kérdezik tőlem tétova szülök: hova küldjem a gyereket egyetemre. – Küld a Duke-biológiára – szoktam válaszolni
