A napokban egy konferencián a szálloda ebédlőjében ismerkedtem. Az emberek leülnek valahova, és bemutatkoznak egymásnak, vagy nem. Megvártam, hogy a hölgy kezdje. Jött is hamar a bemutatkozás, és néhány kanál leves után a kérdés is:
- Tetszenek az előadások?
- Rossztól kérdezed - mondtam új ismerősömnek - nekem ez a mesterségem, nekik meg nem, Én sajnos nem tudok a konferencialátogató szemével nézni
Akinek nem mestersége, de még nem is szakmája az előadó-művészet, azok műkedvelők. A konferenciának a gondolatok-bemutatása és nem a sziporkázó előadás a lényege. Azt sem zárom ki, hogy valaki valamikor tanítgatta, rosszabb esetben tréningeztette őket a „prezentációra”. Csakhogy ez nem termék-bemutató, hanem gondolat-bemutató, és itt a prezentáció-technikák otrombák. Szóval, ezek a bemutató-emberek java része szeretetre és tiszteletre méltó, de abból nem következik, hogy előadóművész. A baj csak azzal a néhánnyal van, aki ezt nem tudja magáról. Azok összefércelnek itt-ott látott profi-trükköket. Ezen a konferencián csak négyet láttam, aki ezzel próbálkozott. A többiek igyekeztek bemutatni gondolatukat, és szerethetők.
