Talán igen, talán nem

Kiegyenesedet a Drina folyó

Ivo Andrić egy barátjanak a következő ajánlast írta: Minden “Drina” kanyargós. Még senkinek sem sikerült kiegyenesitení egyet sem, de továbbra is arra kell törekednünk, hogy valamelyiket kiegyenesítjük.

 Itt ülök a kavéházban, egy köpesre, a Drina folyotól és azon töröm a fejemet, hogy mit írna a Nobeldijas író ma a kidobógyerekeknek, akiknek minden “Drina” egyenes. Nekik olyan egyenes út vezet a tuti

• innovacióhoz
• iskolához
• tananyaghoz

Talán, nem is kell őket zaklatni a személyreszóló tiszteletbeli hitel (honorific credit) fogalmával. Ennek a hitelnek a "díja nem a pénz, hanem az egyenrangúak értékelése, a hírnév.." (Bourdieu 2005, 78)

A kinai fal

Tizenöt évvel ezelőtt amikor a kínai falon mászkáltam, csak annyit mondtam: „ez egyben a világ legnagyobb csodája és marhasága is”. Nos, talán nem is akkora marhaság, fallal védekezni. Ha tudod, hogy semi és senki nem zavarhat újdonságokkal, akkor nyugodtan élhetsz. A provincia nem szomjas az újdonságokra.

Bourdieu, „Külön világ: autonómia és belépési adó” c. fejezetben(68-81) keményen fogalmaz: „..egy felfedezés például szimbólikus gyilkosságszámba is mehet, mégpedig minden szándékosság nélkül...”

Inkább védjük ki a nagy kockázattal járó nóvum betolakodását egy kínai fallal, vagy legalább egy-két kidobógyrekkel. Csak bajt hozhatnak, azok akik nóvummal feltünősködnek. Jut eszembe:„- Mindig amikor kimegyek a strandra feltűnősködök. -Hogy érted azt, hogy feltűnősködsz? -Belepisilek a medencébe. -Hülye vagy, az nem feltűnősködés ... mindenki belepisil. -Na igen, de én az ugródeszkáról” (Hofi)

Kívánságműsor

„Mama! Ha ébren van, ne álmodjon, az Istenit neki! Ez itt a hírek, nem pedig a kívánságműsor!” – Hofi Géza

Talán a blogok sem kívánságműsor. Azt sem illik elfelejteni, hogy a kívánságműsorban is vannak, olyan kívánságok, amit nem én kívántam. Van még valami! Következtetéseink nem azért különböznek, mert logikai hibát követünk el, hanem azért mert másképp érzékeljük a problémahelyzetet – mást hozunk előtérbe. Mit lát(hat)unk? A közismert gestalt képeknek több olvasata van, és mindegyik helyes.  

„Egyébként, ha le tudjuk is írni a dolgok működését, az még nem jelenti azt, hogy értjük is az adott kapcsolatot. Az, hogy a történetet matematikai bundába burkolva meséli el, semmit sem változtat annak misztikumán.” (Sedláček)

Ezt a bírálók is tudják?

A H2020: FET Open pályázatban olyan fogalmak dominálnak, mint a „radical innovations”, „high degree of novelty”, "high-risk".

A bennfentesek azt mondják, hogy tényleg erre adnak pénzt. Csak egy kérdésem volt: Ezt a bírálók is tudják?. Nem könnyű bírálni a fekete hattyút.

Talán most nem a Dropbox kilnecvenkilencedik reinkarnációja fog nyerni.

De, van…

Az a régi megvan?

Bemegy kis33 a kocsmába és az asztalra csap:

– Kaját, piát és nőt!

– Kaja, pia van. Nő, nincs. De, van a Béla

– Hát azt még nem próbáltam… de, köztünk maradjon

– Senki más nem fogja tudni csak te, én, a Béla, meg az a hat ember, aki lefogja a Bélát, hiszen még ő sem próbálta.

Egy vérbeli kalmárnál, a láthatatlan vevőigényre is van kínálat.

Egy konferencia programját nézegetem.

Nincs annyi eszem, hogy fölfogjam: honnan kis33-ban akkora dózis a „nyomulós ügynökből”. Mindenre van megoldás. Én marha, azt hittem, hogy majd elmeséli „a csodaszer” érvényességi tartományát.

Ha tanulható lenne, akkor elveszne a jelenség lényege

Ismerek egy sportolót, aki néhány évtizeddel ezelőtt, eredményei alapján bronzérmes lehetet volna az Olimpiai játékokon, de nem válogatták be. Ismertek világversenyen „negyedik” és „ötödik” helyezetteket. Ma is cipelik magukkal: majdnem megcsináltam. A majdnem-be sok mindent bele lehet képzelni. A szerencse nélkülözhetetlen a sportban is és máshol is. Nem lehet mindenki szerencsés, hiszen akkor a fogalom pontosan a lényegét veszítené el. Ugyanúgy elveszne a jelenség lényege, ha tanulható lenne.

"A golfjátékos, aki első napon remekül szerepelt, valószínüleg második nap is sikeres lesz, de az előző napnál kevésbé, mivel a szokatlan szerencse, amelyben első nap része volt, aligha tart ki másnapra" (Kahneman 2013, 206)

Nekem nem lehet szerencsém eljutni az Olimpiai játékokora női magasugrásban, hiszen nem vagyok a műfajban. Nekem abban lehet szerencsém, hogy ezt a bejegyzést elolvassa egy mecénás, és engem választ. Ha más döntéstannal foglalkozó mester választ, akkor nincs szerencsém. Kollegáim, gyakran rábukkannak „világszámokra”, és hozzáteszik: „Erről te is írtál”. Igen, csak rosszkor és/vagy rossz helyen voltam – szoktam válaszolni.

 

Innováció 2014

Tegnap egy „boldogító igen” után, a menyecske készült hátradobni a virágcsokrot. A ceremóniamester megrajzolta a dobás, és a várakozó lányok sorfalának helyét. 

Az innováció után a klasszikus eset történt: két lány kapta el a csokrot. A drukkerek közül egyik keserves hangon beszólt: engedd el. Talán ez sem új.

„Anyám, az álmok nem hazudnak” (Petőfi) avagy vettem egy vasalót

Eszem ágában sincs megfejteni, hogy mit is akart mondani a költő. Nem szoktam beleesni az egyetlen olvasat keresésének csapdájába.

Délután kezdtük a vacsorát és tízig tartott. Javasoltam, hogy maradjunk holnapig. Holnap volt harminchét éve, hogy beléptem az első munkahelyemre. Az első munkahelyi nap előtt arról álmodoztam, hogy akadémikus leszek (ne menjen tan-seg-nek az aki nem akar tábornok lenni), és vettem egy vasalót, hogy vasalt ingben kezdjem a jövőt.

 „Napjainkban a jövőkutatók egyre gyakrabban építenek a nem-szakértők ötleteire, kreatív gondolataira és javaslataira” – írta Nováky egyik dolgozatában. Nem voltam, nem vagyok, és talán nem is leszek jövő-szakértő. A kilencvenes évek közepén, egy kicsit odafigyeltem a Közgáz jövőkutató csapatára: érdekelt, hogy hova jutnak a káosz fogalmának beemelésével, de maradtam továbbra is kibic. Azon töröm a fejem, hogy mit is építhettek volna a jövőkutatók, a nem-szakértő vasalóvásárlásra. 

Kinek hiszel?

„Mikor legjobb, kissé rosszabb az embernél; s mikor legrosszabb, kissé jobb a baromnál.” – írja Shakespeare.

„33,314%-ban lojális a szervezethez” – írja a méricskélő a riportjában.

Van egy kérdésem: kinek hiszel?

Értsd meg, hogy te ezt nem értheted

kis33 lelkesen mutogatja az összefüggést a „rend-szer” használata és a vállalat sikere között.

No figyelj ide, te kis33. Ha megveszed a világ legjobb játékosát és a világ legjobb edzőjét, akkor sem lesz illúziód, hogy megnyered a Bajnokok ligáját. Honnan jöhet a látomásod, hogy a világ legjobb igazgatója és a világ legjobb modellje – amivel, sok ezren kalmárkodtok – összehozzák a világ legsikeresebb vállalatát.  Van két kiutad. Vagy tovább hirdeted a hülyeségeidet, vagy megérted, hogy a vállat működése érthetetlen minden induktivista pulykáknak. Azt sem értheted, hogy ha eladtok százezer darabot, akkor százezer legjobb vállalat lesz.

Két új gumit kellet vennem, miután szombaton leszorítottál gyors autódal az útszélére, és megsérült a jobb elsőm. Tudom, hogy az autód, annál gyorsabban megy minél erősebb a motorja és minél vadabbúl taposod a gázpedált. Vigyáz, nem minden úgy működik, mint az autód. Legalább azt értsd meg, hogy te ezt nem értheted.

 Minden REND-SZER-KALMÁR   „a világot rendezettebbnek, egyszerűbbnek, kiszámíthatóbbnak láttatja velünk, mint amennyire a valóságban az. Az illúzió, hogy megértettük a multat, táplálja azt a további illúziót, hogy képesek vagyunk megjósolni és irányítani a jövőt. Ezek az illúziók vigasztalóak." (Kahneman, 2011, 238)

Másként lesz okos a döntéshozó.