Olyan öreg vagyok, hogy nekem nem kell történelemkönyvből olvasnom az 1968-as egyetemista lázadásokról. A fiataloknak, talán segít Daniel Cohn-Bandit beszélgetése a miniszterrel.
– Mikor lesznek koedukált kollégiumok?
– Hűtse le magát, fiatalember!
– Ha maga impotens, attól még hagyhatna bennünket ba...ni”
Az egyetemisták megértéséhez talán segíthet az Álmodozók c. film is.
Szóval, írigylem azokat akik most lettek egyetemi polgárok. Ők majd talán okosabban cinálják: ha elérik az elképzelhetőt, akkor majd az elképzelhetetlenért állnak ki.
"– Bocsánat, én konfliktusokban gondolkozom, a konfliktus egyik oldalán ott vagyok én, a másikon ott van egy fiatal tehetséges szerző. Megértem, hogy utál engem. Hát mit csinálna? Az más kérdés, hogy ő ki tudja-e majd valaha küzdeni magának a sikert, tehát lesz-e annyi türelme, mint amennyi nekem volt, amikor 17 évig úgy írtam a darabjaimat, hogy nem volt semmi esélyem a bemutatásra. Lesz-e ő ilyen türelmes?" (Spíró György)
