Egy doktorandusszal kávéztam. Arra próbáltam rábeszélni, hogy ne foglalkozzon a tartalomjegyzékkel, hiszen azok a részletek, és csak az összkép nyomán értelmesek, vagy nem. Megkérdeztem, hogy látott-e már puzzle kirakós játékot. Látott! Könnyű volt folytatni.
Gyerekjáték összerakni a puzzle képet, hiszen a borítóján ott a kép az egészről.
Fordítva nem megy, hiába kezdenénk el ötszáz részképet rakosgatni. Az ismert összkép alapján azonban csak türelemfüggő az eredmény. Ami ennél fontosabb, az az, hogy szakma független. Sőt a szakmanélküli gyereknek semmivel sincs kisebb esélye, mint a tapasztalt gyógyszerésznek vagy ügyvédnek. Valahogy bennünk van: egyszerűen tudjuk. Ha viszont fordítva tesszük fel a kérdést, és azt kérdezzük, hogy ki képes összerakni az összképet, akkor sokkal kellemetlenebb helyzetbe kerülünk. Egy jelenségről, vagy jövőbeni eseményről mindenki más összképet láthat. Ez sem pontosan így van, hiszen nagyon sok ember között bizonyosan lesznek olyanok, akik hasonló összképet látnak. Azok nem lesznek egyformák, de nagy lehet a hasonlóság köztük.
Majdnem biztos, hogy egyik alapképzés sem foglalkozott a közösségi média (Facebook, Twitter, Linkedin), vagy a felhő alapú szolgáltatások (IaaS, PaaS, SaaS) alapfogalmaival. Az informatikához közelálló alapképzések viszont nem foglalkoztak olyan pszichológiai alapfogalmakkal, mint például a kognitív sémák, befolyásolás. A humán alapképzésektől sem várható, hogy belemenjenek az adatbázis kezelés és adatbányászat alapfogalmaiba. Nos, ezek az új tudások, majd úgy kerülhetnek be a fogalmi keretünkbe, ahogy az összképünk megengedi.
Az összkép a mesterszintű tudásnál állhat össze. A valóság általában nem teszi meg azt a szívességet, hogy jól körülhatárolt diszciplínák határain belül álljanak elő a tudáshiányok. Azt láthatjuk, amit láthatunk. Az összképnek melyik eleme az, amit befolyásol egy új tudáselem? Ezt nem tudhatjuk szavakba önteni, de a mesterrel megtörténhetik új helyzetekben. A szótlan tudás (tacit knowledge) lényege, hogy megszólalhatatlan. A mester, transzdiszcilináris tudását szótlanul használja – sose tudja elmondani. A szótlan tudás konvertálható egyedi esetekre, de sosem lehet megmagyarázni. Jó ez így, nem kell mindent szavakba önteni.
