Jut eszembe, amikor Hofi mesélte, hogy csak a zálogházban ismerték. Nos, én is a "porcelánygárból" érkeztem. A kisvárosban érdeklődni kezdtem: hol van a "színház", ahol eljátszhatok néhány epizódszerepet. Hofi is mondta, hogy nem illik "kétsorosanál" hosszabat kérni, hiszen azokat mások játszák. Bambán néztek a porcelángyárból érkezettre, és valami olyasmit mondtak: itt nincs szinház.
A látogatás végén éhes voltam. Vettem valamit, és a buszmegálóban bekaptam. Nyugodtan bunkóskodhatom, hiszen itt nem ismer még a zálogházi becsűs sem. Az útravaló ásványvizzel megmostam a kezemet és ragyújtottam. Erre megszólal a melletem várakozó: de jó hogy együtt utazunk. Jót beszélgettünk. Meséltem, hogy Magyarországon van egy "messziről jött ember" című műsor.
A tanulság? Se az ismerősöket, sem az ismeretlenek nem zavarja ha furcsa kérdéseket tesz fel az aki a porcelángyárból jött. Fiala János se zavarjon senkit, hiszen nagyon jól csinálja.
