Sosem olvasom el a könyvet, amelynek a nulladik oldalára azt írta a szerző: „ezt a könyvemet ajánlom szüleimnek, anyósomnak, apósomnak, feleségemnek, gyerekeimnek, szomszédimnak, főnökömnek és kollegáimnak.” Azon töröm a fejem, hogy egy képzést miért ajánlanak még a házi kedvenceknek is.
Mi a fenének odaírni,
hogy kinek ajánlod, ha alig várod, hogy a sarki fűszeres is befizessen.
Nem baj, ha van olyan ember, akit szívesen látnál a tanításodon, de talán mégsem kellene nevén szólítani. Az viszont már baj, ha megszólítod azokat is akiket rühelnél a padokban.
Ha izgalmas valakinek a fölszopató mondókád, majdcsak eljön.