Kedvet kaptam néhány bejegyzést írni, a soha meg nem írt „Az MBA peremén“ c. könyvem helyett. Most úgy tünik, hogy ez a nyitány után három háromgyfelvonásos lesz.
Kezdjük a nyitánnyal. A Sacelláry kastélyban, 1991 novemberében, Farkas Andrással tapasztalatot (nem sok volt, de másnak annyi sem) cseréltünk. Andrásnak a budafoki YMP (Young Manager Program) iskolában 34, nekünk Szarajevóban az MBA iskolában 32 diákunk volt akkor. Nem sokat tanulhattunk egymástól, hiszen ugyanaz a két dolog hiányzott mindkét iskolának. Az amerikai típusú toborzó és karrier irodák. Azt gondoltuk, hogy a budafoki és a szarajevói nullák szinergiája valamilyen pozitív szám lesz majd, és határozottan az amerikai típusú toborzásban és karrierelindításban láttuk a jövőt. Ami a kettő között van, azt könnyen leráztuk, hiszen minden MBA fő-áramában a Brealy- Mayers szerzőpáros „Corporate Finance” és Michael Porter „Competitive Advantage” művei vannak. Sejtettük, hogy minden vállalatba előbb utóbb beteszi a lábát valamelyik Audit-cég. Ezek a könyvvizsgálók már nem csak a könyveket, hanem a stratégiákat is szívesen vizsgálják. Itt is működik Pareto 80:20 aránya. A vállalatok kb. 80% a főáram mintái alapján működik. Semmi sem természetesebb, mint hogy a jövő „mesterfokozatú bizniszadminisztrátorai” akarják tudni, hogy mit engednek át a revizorok. Úgy gyanítottuk, hogy az MBA egyik peremén talán érdemes a vállalat ökológiájával foglalkozni. A társadalom erkölcsi helyzetével, és a jogi szabályozással. Talán még a globalizált világgal sem lenne baj foglalkozni. A másik peremén talán érdemes az üzletember gondolkodásával foglalkozni. Nos, ezek hozzáadhatók egy MBA képzéshez, de a föáram nem vehetö el.
Először 1995-ben kaptam fel a fejem. Akkortájt írta Handy: "Ma az egyetemeken két dolog működik: a toborzó és a karrier iroda." Másodszor, 2004-ben Mintzberg könyve nyomán voltam kénytelen átgondolni világképemet. Harmadszor, 2009-ben amikor Drucker kijelentette: „Hiba azt mondani, hogy az üzlet iskolák feladata vezetők képzés. Feladatuk hozzáértő munkát végző átlagemberek képzése. Ugyanez vonatkozik az orvosi egyetemekre is. Azoknak sem az a feladatuk, hogy vezetőket képezzenek, hanem az, hogy olyan orvosokat, akik minél kevesebb embert tesznek el láb alól. De ugyanez a helyzet a jogi egyetemekkel is. Feladatuk olyan emberek képzése, akik meg tudnak szövegezni egy tisztességes végrendeletet és nem az, hogy ontsák a jogi vezetőket.“
Ekkor lódultam neki „Az MBA peremén“ megírásának, de soha nem lett kész. Két héttel ezelőtt, a Zágrábi Egyetemen egy 25 föböl alló MBA csoportot okítottam. Átlagéletkoruk 25-27 év lehetett. Átalgos praxisuk a nullához közelített. Tetszett nekik amit mondtam, jókat röhogtek, tapsoltak, de meggyőződésem, hogy most már a peremén sem voltam...
