Lassan, talán túl lassan, olvasom a profi közgazdász, Kornai dolgozatát. Gyorsan, talán nem elég gyorsan olvasom a hetven „rajongó” amatőr mit tudom én mijét. Továbbra sem tudom, hogy jó vagy rossz dolog a „social media”. Kell-e ezt a helyzetképet látnom vagy nem? Nem tudom, tényleg nem tudom. Kétségtelen, hogy egy „rajongó” amatőr lehet értelmiségi, aki akár el is gondolkodhat a profi közgazdászok okoskodásán. De nem tudok megszabadulni Umberto Eco „Az értelmiség legfőbb kötelessége. Ha nincs rá szükség, maradjon csöndben” c. cikkének üzenetétől. Az értelmiségről alkotott képemet Pirsig is tarkítja: „Az antropológusok azt találták, hogy a legmélyebb tudathasadás azokkal fordul elő, akik a legtávolabb állnak a kulturális hagyományoktól: ilyenek a narkósok, az értelmiségiek, a bevándorlók, az elsőéves egyetemi hallgatók és az újoncok a katonaságnál.” Hab a tortán Taleb, aki a sztereotípiákkal dobálózókat pszeudo-értelmiséginek nevezi. Tényleg hozzászólhat bárki bármihez? Valamit tegyünk tisztába! Amatőrnek lenni nem okvetlenül valami rossz dolog, de nem árt tudni magamról és másokkal is tudatni, ha valamiben az vagyok. A „social media” világában majd kiderül, hogy értelmiségi vagyok-e.
Harmincöt évvel ezelőtt hallgattam néhány közgazdaságtanról szóló tárgyat. Az emlékek csak arra jók, hogy fölismerjem ki a profi közgazdász és ki a profi üzleti gondolkodó. Sosem értettem, hogy egy közgazdasági Nobel-díjasnak miért kell inkább egy fizika Nobel-díjasra hasonlítania, mint egy irodalmi Nobel-díjasra. Nincs nekem annyi eszem, hogy megértsem, miért is kell modelleket gyártani mindenre. Helyesbítek: egy modellt, ami sok mindenre jó. Tehát kétféle profi közgazdász van. Úgy tudom, hogy Friedrich August von Hayek az egyetlen modellmentes Nobel díjas közgazdász. Azt is sejtem, hogy Hayek nincs a közgazdasági gondolkodás főáramában. Magyarán, nem Ő az üdvöske. Azt állítja, hogy a piac emberi cselekvés, de nem emberi terv eredménye. A valahonnan jövő változtatások hívei induktivista észjárással modelleket gyártanak, melyek elegánsan leírják a közgazdasági folyamatokat valamilyen szemszögből. Erős a gyanúm, hogy a változásokat a piacon működő üzletemberek – az intuíció bajnokai – generálják, akik rá sem hederítenek a közgazdászok elegáns modelljeire. Feltehető a kérdés, hogy mi lenne, ha a közgazdászok modelljei nyomán okoskodnának az üzletemberek. Nekem fontosabb az a kérdés, hogy kinek lenne jó, ha eltűnne az üzletemberek intuíciója. Hát nem nehéz kitalálni. Minden vállalat megvenné az üdvözítő modellt, és egy még keményebb „karaoke kapitalizmus” lenne. No, itt megállok! Lövésem sincs arról, hogy miként fog eldőlni az „Economy” vs. „Business” meccs. Arra viszont emlékszem, hogy Hayek egyszer azt mondta: „A konzervatívok és progresszívek közötti huzakodás a folyamatoknak csak a sebességét befolyásolhatja, az irányát nem.” Talán azt is belemagyarázhatnám a „költőbe”, hogy nemsokára a „rajongó” amatőrök határozzák meg, mi lesz az elérhető tudás.
