A nyolcvanas évek elején naponta kétszer láttam a Resti előtt elviharzani. Összecsukható biciklijén kitekert a reptérre vitorlás modelleket eregetni. Ilyesmire vagy egy őrült, vagy egy megszállott képes, aki szívvel-lélekkel szereti azt, amit csinál. Ez a kölyök az utóbbi volt. Néhány évvel később, amikor egy dolgozata a Rubik kocka megoldása volt Commodore 64-en, fizika tanára szkeptikusan megjegyezte, hogy picit magasra helyezte a lécet.
Most a Restiben találkoztunk, mikor idelátogatott. Dicsekedett, hogy kisfia is imádja a repülést, bár a Newark-ról 20 órával ezelőtt indult „faternak” ez már nem akkora élmény. Dőlt belőle a szöveg, amikor faggatni kezdtem az indiai programozók tarolásáról. Itt egy kis ízelítő: „A magyar IT-s mérnök van olyan jó, mint az indiai. Egy nagy különbség van, és ez a nyelv. Az indiai szakembereknek ebben óriási előnyük van, hiszen egy angolszász világból érkeznek egy angolszász dominanciájú IT világba. Mi hátrányból indulunk, de az elmúlt tizenöt évben úgy láttam, hogy egy jó magyar mérnök, ebben az angolszász világban, ezt a hátrányt ledolgozhatja.” Értem az üzenetet, miszerint nem is a szókincsen és a grammatikán, hanem azon van a hangsúly, hogy a fogalmakat anyanyelvünk által interpretáljuk. Halványan emlékszem rá, hogy valaki már mondta: annál több színt ismerünk fel, minél pontosabban tudjuk megnevezni azokat. 1992-ben Andorka Rudolffal arról beszélgettem, hogy lehet-e két nyelven jól előadni. Arra jutottunk, hogy szürkén talán, de színesen nem. Majdnem húsz év bosnyákkal ízesített horvát, és ugyanannyi magyar nyelvű előadásaim után, sejtem miről beszélt az indiaiakkal versenyző IT mérnök.
Tovább faggatóztam a Restiben: Te több mint tíz év alatt ledolgoztad, ami ledolgozható, és most mi van? „Senior SAP Consultant vagyok. Ez kicsit olyan, mint a csillagász, aki rádöbben, milyen picik vagyunk a rengetegben. Nincs olyan ember, aki mindent tud az SAP-ról. Aki azt mondja, az hazudik, és mehet hajnövesztő szert árulni.” Senki sem lehet olyan „okos”, hogy teljesen megértse a komplexitást. A komplex dolgok szétszedhetetlenek, és így a részek megértéséből lehetetlen összerakni a tudást az egészről. Lehet viszont bölcs, mint a vitorlásmodellezőből lett SAP tanácsadó. „A bölcsesség lényege az, hogy tudjad, hogy senki sem tudhat mindent.”- írja Weick.
A versenyben talán a kisrepülő átláthatatlan komplexitása, és annak tudatosulása, hogy a nyelv nem csak szókincs és grammatika segítette. Lehet, hogy így van, de lehet, hogy nem. „Van per, osztozás, Vádaskodás - de csak nem tudni, melyik az igazi.” - írja Lessing. A varázsgyűrűre azok ácsingóznak, akik nem hisznek magukban.